Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A túrák során az alábbi helyeket szoktuk diákjainkkal felkeresni:

terkep1.png

terkep2.png

Az Örvénykő csúcsa, amely 754 méterével a Bükk északi részének legmagasabb csúcsa. Ormáról szép kilátás nyílik észak felé, és itt található Jókai Mór emléktáblája is. Az író az 1848-as szabadságharc leverése után a környéken, Tardonán, talált búvóhelyet az üldöztetés elől. A bujdosás ideje alatt az író sokat festett, és járta a hegyeket is. Bükki barangolásai és tardonai emlékei több művében is megjelennek, ilyenek pl. a Tengerszemű hölgy, a Forradalmi csataképek 1848-49-ből, és a Barátfalvi lévita című művei.
 A csúcs alatt szép oldásformákat mutató sziklafalak és kisebb barlangok is találhatók.A táborhelyünkként szolgáló Barátság-kerti háztól mindössze 2 km-re van.

A Szamentu-barlang bejárata. A tipikus vakvölgyszerű víznyelő sziklás szakadékának alján nyílik, a közel a 1 km hosszan ismert, cseppkövekkel díszes barlang, amelyet 1967-ben a miskolci barlangkutatók tártak fel. Mivel első szakasza 100 m hosszú, nagyon szűk, vizes kúszójárat, ide nem szoktunk lemenni. A barlang belső szakaszai nagyon látványosak, itt található a hegység egyik legnagyobb barlangterme is, a 40 x 25 méteres Teenager-terem, ahol hatalmas cseppkövek pompája fogadja az ide lemerészkedőt. Ha a kutatóknak a barlangban sikerülne az eltűnő patakocska hordalékkal eltömött szűkületek mögött rejtőző további útját megtalálni, talán megnyílhatna az út, a még minden bizonnyal jelentős folytatásba, a Harica-forrás feltételezett barlangrendszere felé. A továbbkutatásokat megnehezíti a végponton felgyűlt széndioxid is.

szamentualap.jpg

 

szamentuvazlat.png

A Sebes-vízi-völgy mésztufa vízesései. A Garadna-völgy irányába a Nagy-fennsík É-i pereméről lefutó patak többlépcsős, 2-3 m magas vízeséseket hozott létre, a patak vizéből kivált mészanyag lerekódása során. A patak a bővizű Sebes-forrásból fakad, amely egy 2009 októberében felfedezett, patakos barlangrendszer vizeit  szállítja felszínre. A barlang forrás felőli részéből kiindulva tárták fel a miskolci Marcel Loubens és a Bakonyi Barlangkutató Egyesület kutatói a 3,5 km hosszú, átmenő barlangot, amely a fennsíkon a Szivárvány-barlang víznyelőjétől kezdődik és a Huba-forrásig nyúlik le. Ez az egyetlen bükki barlang, amely a víznyelőtől a forrásig átjárható! Az itt feltárt karsztrendszert az alábbi vázlatos ábrával illusztráljuk:

sebesbgszelv.png

Vadmacskás-víznyelő barlangja  A Csókási víznyelőbarlangtól ÉNy-ra, 300 m-re található mély berogyás sziklás homlokfala alatt nyílik a kb. 15 m hosszan, 8 m mélységig járható barlang. Eleje csak kúszva járható, beljebb szép oldásformák és kürtők láthatók. A miskolci barlangkutatók 1990-ben foglalkoztak kutatásával, a feltételezett Felső-forrási barlangrendszerbe való bejutás reményében. Vázlatos hossz-szelvényét bemutatjuk.
vadmacsbg.png

Szentléleki kolostorromok. Táborhelyünktől 2,5 km -re, Ny-ra található, XIII. századi romok. A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék kolostorrom a Bükkben. Az erdő rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostorról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a rendház falainak jelentős maradványaival.

1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A 14–15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.
A  gótikus stílusú romok mellett található a szentléleki túristaszálló, ahol büfé is működik.

Látókövek: A kolostorromtól É-ra, 1 km-re találhatók. A merész mészkőszirtek szép sziklaalakzatot alkotnak és jó kilátást nyújtanak a Bükk É-i lábánál fekvő települések, Dédestapolcsány, Mályinka, Uppony felé. Tiszta időben innen a Magas Tátra csúcsai is láthatók! (A sziklaperem alatti mélység miatt óvatosan mozogjunk a szirten!)

Vidrócki-barlang. Csókás és a Magos-kő között, a Kis-fennsík D-i peremén nyílik a 20 m hosszú, két kürtővel a felszínre nyíló, könnyen járható barlang. A legendák szerint Vidróckinak, a híres betyárnak egyik búvóhelye volt. Jelenleg eső előli menedéknek jó, és tanulmányozhatjuk benne az inaktív forrásbarlangok jellemzőit is.
Ásatását 1942-ben, Kadic Ottokár végezte, aki 2 ősemberi kőeszközt, és ősállatok csontmaradványait találta a barlang aljzatát fedő rétegekben.
Érdekessége, hogy végpontján egy agyaggal feltöltött nyílás möhött további járat sejthető, ahova a felette levő platón levő berogyásból köveket is le lehet dobálni. Ezek hangja a barlangból jól hallható. Lehet, hogy érdemes lenne továbbkutatni?
vidrkutatas.png

Csókási-víznyelőbarlang. Az inaktív, 15 méter mély víznyelőtölcsér alján nyíló barlang teljes hossza 80 méter. Lejtős járata kényelmesen járható, de a bejárat 2 m-es függőleges szakaszába célszerű kapaszkodókötelet berakni. A hajdani vízvezető folyosóban oldásformák, szép cseppkőlefolyások és felharapózó vakkürtők láthatók, amelyekben helyenként  denevérek is megfigyelhetők, Az alábbiakban hossz-szelvényét mellékeljük.

 

 

csokasihossz.png

Udvarkő, vagy másik nevén: Dante Pokla. A Csókástól K-re található szakadékdolina érdekes karsztjelenség. A hajdani barlangcsarnok beszakadásával keletkezett monumentális, függőleges falú sziklaudvar 20 m mély, és 20-30 méter átmérőjű katlant képez. Az impozáns látványt nyújtó katlan oldalából kisebb barlangok nyílnak. Az eltömődött lefelé vezető folytatásának kibontásával a még feltáratlan, Felső-forráshoz tartozó barlangrendszerbe való bejutásra kínálkozhat lehetőség.
Az Udvarkő nyáron is hideg mikroklímája érdekes növényvilág megtelepülésének kedvezett. Kedvelt turisztikai látványosság. Magyarországon, több hasonló karsztjelenséget nem ismerünk.

udvarkohossz.png

Kecskelyuk-barlang. Lillafüred közelében, a Forrás-völgyben található. Az időszakos forrásbarlang közel fél kilométer hosszú. Impozáns, háromszögalakú, tágas bejárati csarnoka után kb. 120 m hosszan kényelmesen járható, utána azonban helyenként szűkebb, vizes szakaszokkal is meg kell küzdeni. Az érdekes oldásformákat mutató kanyargós folyosót helyenként cseppkőképződmények díszítik. Végpontja megközelíti a felette húzódó fennsík egyik víznyelőberogyásának alját, így lényegében a barlang kis híján teljes hosszában, - a víznyelőtől a forrásig ismert. A járat csak igen csapadékos időben vezet vizet, - a pataknak az év zömében csak nyomai láthatók. (A 2010. júniusi nagy csapadékmennyiség után itt is komoly barlangi patak folyt).

Az alábbi alaprajz és hosszmetszet jól szemlélteti a Kecskelyuk felszínhez viszonyított helyzetét. Csupán rövid szakasz hiányzik ahhoz, hogy a barlang, a hozzá tartozó víznyelőig végig járható legyen.kecsketerkep.png

kecskehossz.png

Büdöspest: A barlang a Kecske-lyukkal szembeni völgyszakaszon, kb. 30 méter magasan található a hegyoldalban. Ásatását szintén a múlt század elején, 1916-ban kezdték meg az ősemberi lelőhelyeket kutató tudósok. Tágas, ellipszis keresztmetszetű járata, befelé emelkedő, 35 méter hosszú folyosóba vezet. Végén omlásveszélyes felszakadás található, nem szabad megközelíteni. Nevében a pest szó a szláv nyelveken barlangot jelent.

Király-kúti-zsomboly. A Büdöspesttől Ny-ra kb. 80 m-re található, tőle kb. 15 m-rel alacsonyabb szinten, a Forrás-völgy meredek, sziklás D-i oldalában.
Függőleges, 5 m mély aknaszerű bejárata csak kötélbiztosítással járható. A 150 m hosszú, 40 m mély barlang elágazó járataiban helyenként szép oldásformák, tágasabb termek is találhatók. Mint az alábbi vázlat is szemlélteti, a barlang mélypontja a völgytalp alá is benyúlik:

kiralykzsb.png

Kőlyukak E barlangcsoport az Udvarkőtől ÉK-re, 350 m-re található. Legjelentősebb tagja a Kőlyuk I., amelynek 400 m-nyi járatát a 40-es években, ásatások közben fedezték fel. Hatalmas termeiről és gazdag régészeti leletanyagáról híres. Le van zárva, azonban impozáns bejárati szakaszát érdemes megnézni. (Bejáratáról a galériában látunk fotót). A mellette levő Kőlyuk II. kisebb, de szintén lezárt. Szabadon bejárható viszont a III. sz barlang folyosója, amely 20 m hosszan, lejtősen mélyül a hegyoldalba.

kolyuk1.png

Szeleta-barlang. A Lillafüred felett magasodó Szeleta-tető sziklaormán található. A hatalmas, 60 m hosszú, 10-15 m széles barlangcsarnok a jégkorszaki ősembernek is menedéket nyújtott. Régészeti ásatása 1907-ben, Herman Ottó kezdeményezésére indult meg, melynek eredményeként több kőeszköz, és barlangi medve csont került belőle elő. Bejárata közeléből gyönyörű kilátás nyílik Lillafüredre.

szeletabg.png

Szeleta-zsomboly A Szeleta-tető fennsíkján levő egyik berogyásban nyílik. Csak kötéltechnikával járható függőleges aknasorozata 90 m mélységig vezet le, ahol vízszintes, patakos barlangfolyosó található. Végpontját vizes szűkület zárja le, de ismeretlen folytatása a Szinva szorosi forrásokba vezeti a vizeket, mint azt a víz megfestésével sikerült kimutatni. A megfesett víz a barlang végpontjától 5 óra alatt ért az említett forráshoz. E barlangba veszélyessége miatt nem szoktunk lemenni, azonban bejáratát érdemes megtekinteni.

szeletazsb.png

 

Sólyomkúti víznyelők : A Sólyomkút forrása és Csókás közötti területen többtucatnyi töbör és víznyelő található, amelyek közül nem egy, nagymélységű, meredekfalú berogyás. Némelyikből kisebb barlang is nyílik, amelyeknek jelenleg eltömődött folytatásának kibontásával, az alattuk húzódó, ma még felfedezetlen barlangrendszerbe lehetne lejutni, amelynek vizei a Felső-forrásban bukkannak a felszínre.
A barlangrendszer létzésének igazolására, a miskolci barlangkutatók, az egyik közeli, csókási víznyelőbe folyó vizet 1987-ben erős színezőanyaggal megfestették, és a festett víz 5 óra múlva jelent meg a 3 km-re levő Felső-forrásban.

nevtelen.png

Felső-forrási-barlang. A forrás felett kb 35 méterrel magasabban található, 20 méter hosszú barlangcsarnok több helyen felszínre harapózó kürtőkkel tagolt.
Az alatta fakadó forrás a Kis-fennsíki terület egyik legjelentősebb karsztforrása. A mögötte húzódó vízvezető barlangrendszer ma még felfedezésre vár.

felsoforrbg.png

Ördögkút-zsomboly. (A zsomboly szó függőleges, aknabarlangot jelent). A barlang Csókástól ÉK-re 1 km-re található. Kb. 20 m mélységű, tágas függőleges aknája igen impozáns és érdekes látványt nyújt. Megközelítésénél óvatosnak kell lenni! A csak kötéltechnikával, gyakorlott kutatók számára járható aknán át, mintegy 80 m hosszúságú járatrendszerbe lehet lejutni. A barlang jellege miatt csak bejáratát szoktuk megcsodálni, amely mint érdekes karsztjelenség, figyelemre méltó.

ordogkut.png

Soros-tebri víznyelőbarlang  A szép dolinasor megtekintése kapcsán szoktunk lemenni a barlang első szakaszaiba, ahol szép oldásformák és kürtők találhatók. A nehezen járható első szakaszon kötélbiztosítást kell alkalmazni. Az első - csak kötélbiztosításal járható - 5 m mély akna aljáról egy további, kb. 3 m mély lemászással juthatunk a barlang alsó, - kb. 20 m hosszú - folyosójába, ahova kötelet kell beépíteni.

soroshossz.png

sorosteb.jpg

Herman Ottó-barlang. Lillafüredtől K-re, 1 km-re, a Puskporos-szurdok talpán, a Szinva partján nyílik. A 120 m hosszú járat első 30 m-es szakaszán mély vizű tó van, amelyen csak gumicsónakkal lehet átkelni. A tó egy tágas csarnokba vezet, ahonnan egy emelkedős, egyre szűkülő, kanyargó folyosó vezet a barlang végpontjáig. E barlangban is folytak ásatások, amelyek kőkorszaki, ősemberi eszközöket és jégkori állatmaradványokat hoztak felszínre.

hermanhossz.png

herman.png

Magos-kő szirtje Táborunktól D-re, kb. egy kilométerre, a Kis-fennsík D-i peremén található sziklabérc. Innen gyönyörű kilátás nyílik az alattunk 300 méterrel mélyebben fekvő Garadna-völgyre, a Nagy-fennsík vonulatára és a Bálvány csúcsára. (A sziklaletörés alatti nagy mélység miatt óvatosan nézelődjünk a szirten!)

További kedvenc túracéljaink:

Őskohó, Csókásréti víznyelők, A Bálvány csúcsa, Mária-forrás, Ómassa, Garadna-forrás, és végül - de nem utolsó sorban - a látnivalókban bővelkedő Lillafüred, a Szinva vízeséssel, a Hámori tóval, ahonnan az erdészeti kisvasúttal is szoktunk a Garadna felé utazásokat tenni.

Kép

A felsoroltakról változatos fotóanyagot gyűjtöttünk össze fotóalbumunkban